Türkiz-barna millefiori garnitúra

Türkiz-barna millefiori ékszerek

Most épp röstellem magam, mert beharangoztam a millefiori technikát, és - mivel kezdő vagyok e téren - annyira bele tudok merülni az alkotásba, hogy elfelejtem fényképezni a fázisokat.

A millefiori technikát már említettem első bejegyzésemben; a lényege az, hogy rétegeket helyezünk egymásra, összefogjuk egy másik anyaggal, összenyomkodjuk-összedolgozzuk, rudat készítünk belőle, és szeleteljük. Ebből a szeletkékből készült ez a garnitúra is, mely karkötőből, nyakláncból és beszúrható fülbevalóból áll.

Véletlenül találtam fotón egy részfolyamatot. Itt épp a rúd egy maradék darabkája van, és az abból levágott szeletkével bevont golyóbisok, amiket pl. a karkötőnél használtam fel.

Még szerencse, hogy a végeredmény megmarad, és azért az fotózható volt - amíg lányom barátnője le nem csapott rá, és el nem vitte :-)

Eper fülbevaló és nyaklánc

Eperszemek süthető gyurmából

Ezekhez az "eprekhez" nincs szükség külön instrukcióra; egyszerűen megformáztam úgy gondolom-formán, amilyen talán egy eper lehet, majd marcipánformázóval (igen sokrétűen még itt is lehet használni) mélyedéseket nyomok az anyagba. 

Szinte cérnavékonyra sodrok egy sárga gyurmadarabkát, majd szikével 1 mm-es "magokat" vágok le belőle, amit szintén a szike hegyével beleillesztek a helyére.

Csumát (így hívják?) zöldből készítettem, a tetejére applikáltam. Szerelőpálcikát meghajlítottam, belenyomtam az eperszemek közepére, majd mehettek a forró vízbe lubickolni. Ezután már rátehetjük a  - készen kapható - fülbevaló- vagy nyaklánc alapot. 

Arra ügyeljünk, hogy ha sokáig főzzük, vízkövesek lesznek, én legalább is úgy látom, bár lehetséges, hogy ez a gyurma tulajdonsága, hogy kissé kifehéredik.

Ha mégis így történik, lehet rajta segíteni: lakkal átfújtam őket. Ez mindenképpen jót tesz neki, szép fényt kölcsönöz.

Az első képen már lakkozva vannak, a többin még nem állt rendelkezésemre, de felteszem őket, hogy lehessen látni a különbséget.

Ez pedig még mindig lakkozatlan példány:

Ékszerek "citromkarikákból"

Citromutánzatú ékszerek süthető gyurmából

Ez egy viszonylag egyszerű elkészítési módot igénylő szett. Ami látható (fentről lefelé, ill. jobbról balra haladva): gyűrű, hajcsat, hajgumi, fülbevaló, nyaklánc.

Egyszerűbb millefiori technikával készült, az alábbiak szerint:

Körülbelül fél csomag sárga gyurmát átdolgoztam, megpuhítottam, majd egy hengert készítettem belőle. A fehér színt szintén gyúrogatás után kinyújtottam 1-2 mm vastagra, majd a sárga hengert bevontam vele, szépen egyenletesen. Óvatosan nyomogatva összedolgoztam, de úgy, hogy csak hosszában növekedjék. A hengerből csepp alakot (ha metszetben nézzük) formáztam, vagyis hosszában egyik szélét kicsúcsosítottam. Annyira koncentráltam, hogy elfelejtettem képet készíteni, ezért most engedjétek meg, hogy rajzban illusztráljam:

Jelmagyarázat: itt a citromsárga helyett narancssárgát, a fehér helyett pedig kéket láttok, mert hirtelen nem találtam más színeket.

Ezt a csúcsos hengert 8 egyenlő darabra vágtam keresztben, majd a darabkákat egymással szemben (csúcsos felüket összeérintve) egy újabb hengert képeztem. A közepébe pedig tettem egy fehér vékonyabb hengert. Ezt az egész "köteget" szintén betekerjük egy kinyújtott fehérbe, majd az egészet palástként bevonjuk citromsárgával. Ekkor egy duci, 4-5 cm magas rudat kapunk, az átmérője pedig szintén nem sokkal kisebb.

Minden részfolyamat közben óvatosan nyomogassuk-nyújtogassuk az anyagot, de "lelki szemünkkel" nézzük a belsejét, hogy ne deformálódjon. Nem tudom másként érzékeltetni, de én "látom" :-) Szépen "egybeolvadnak" a részek, hézagok nélkül.

Ekkor így kell kinéznie:

Szeletkéket  vagy abból még körcikkeket vágunk, és ízlésünk szerint felhasználjuk (nem ehető, kisgyerekektől tartsuk távol!) :-) Jelen esetben a citrom héját vastagabb tűvel alakítottam ki.

Hobbiboltban kaphatóak különböző ékszer/fülbevaló-alkatrészek, azok segítségével készítsük el, vagy hagyatkozzunk fantáziánkra, esetleg mástól lessük el az ötleteket ;-)

Lányaim ezeréves gyöngyfűző dobozkájában nagyon sok felhasználható darabot találtam hozzá.

Formázás után pedig VAGY megsütjük sütőben (a gyurma csomagolására rá van írva hány fokon kell, és mennyi ideig), VAGY megfőzzük. Én micro-ban vagy kislábasban vízben szeretem főzni, mert a sütőben gyorsan megégnek, és megbarnulnak.

Alapok

Első bejegyzésemben alapvető dolgokat ismertetek "GYURMÁNIÁM"-ról:


Amit használok: hobbiboltban kapható süthető-főzhető gyurma. Különböző minőségben, és ezzel arányosan különböző árfekvésben kaphatóak. Ezt próbálom meg formázgatni, és megfelelő alkatrészekkel lánykáim fülébe-nyakába-kezére-hajába helyezhetővé tenni.

1. A MILLEFIORI (ezervirág) technikát a muránói üveggyártók ma is előszeretettel használják. Készítése az ókorba nyúlik vissza (a Wikipédiában elolvashatjátok az üveggyártás történetét), és lényege az, hogy különböző vastagságú üvegrudakat egymásra helyeztek, magas hőfokon összeolvasztották, majd szeletelték, és ezen szeletkéket használták fel tárgyaik díszítésére.

Általánosságban így kell készíteni - természetesen itt nem olvasztással, hanem préseléssel, nyomogatással, vagyis gyurmázással:

Kiválasztjuk, hogy milyen színárnyalatból szeretnénk az ékszert elkészíteni, majd a gyurmát alaposan átdolgozzuk, hogy kissé megpuhuljon.

Általában kis rudakból (ami lehet akár téglalap is) kezdhetjük a folyamatot, melyeket beburkolunk egy másik színű gyurmával. Kissé összetapogatjuk, összenyomkodjuk, de figyelünk arra mindig, hogy ne sodorgassuk, nehogy eldeformálódjon-elcsavarodjon.

Ezt a hengert annyi egyenlő nagyságú darabra vágjuk ahány szirmú virágot szeretnék, majd virágszirmot alakítunk ki belőlük (egyet a közepére is téve) felállítva a darabkákat; a köztük lévő üres részeket pedig kitöltjük bármilyen színnel, szintén rudakból képezve.

Újra nyomogatás, nyújtás (hosszában, egyenletesen), majd újra körbetekerjük egy gyurmalapocskával, és megismételjük a nyomogatás-nyújtás fázisát.

Ezt megismételhetjük igény esetén; minél többször végezzük el, annál kisebb részletekből fog állni a virágunk.

Végeredményként egy rudat kell kapnunk, melyet szeletelhetünk, és bármilyen ékszer készítéséhez felhasználhatunk.

2. Más ezerféle technika is létezik a gyurmázáshoz, mindenki saját igénye, ízlése szerint formázza meg, én nagyon nem ismerem őket, mert soha nem tanultam hasonlót. Autodidakta módon próbálom meg kihozni belőlük (és belőlem) a maximumot.

A következő bejegyzésekben ezeket a - már elkészült - ékszereket fogom bemutatni: